27.
Lucy Maud Montgomery: Anne of Green Gables

Ezt a könyvet még a nászúton vettük, kaptunk bele helyi pecsétet, meg minden, igazi emlék már most is. Nem tudom, ki hogy van vele, de hamvas lányka koromban volt egy időszak, amikor a hazai tévék minden nagyobb ünnepen leadták az Anna a Zöld Oromból című filmet - amit ebből a könyvből készítettek - és a folytatásokat is sorban. Imádtam minden percét, és mindig szerettem volna eljutni arra a csodálatos vidékre, ahol játszódik. Szóval szerencsés vagyok, mert Kanadának a javarészt mezőgazdaságból élő - Kanada burgonyatermelésének nagy részét ők biztosítják - kis Prince Edward sziget igazi ékköve. Vörös homokos tengerpartok, világítótornyok mindenütt, az emberek barátságosak, mosolygósak, és imádják a naszutasokat. :) Lényeg a lényeg, a könyv ugyanannyira jó, mint a film. És nem csak a helyszínek miatt. :)

28.
Dan Brown: Digitális Erőd

Pont az, ami miatt megveszik az emberek. Kellemes, szórakoztató, de semmi több.

29.
E. L. James: A szürke ötven árnyalata

Láttam a metrón a hirdetést, de nekem semmi nem derült ki belőle. Ennyi erővel pornót is olvashattam volna. Romana utánérzés. Vagy ilyesmi.

30.
Brian Daley: A csillagrombolók

Kicsit olyan érzésem volt az olvasása közben, mintha egy játék scriptje lenne. Aztán ki tudja. Nem volt rossz, de hanyatt nem estem tőle.

31.
George R.R. Martin: Sárkányok tánca

Azt hiszem, mindent elmond a könyvről hogy azonnal akarom a folytatást.

32.
Nicholas Evans: A suttogó

Valahogy sosem jutott időm megnézni a filmet. A könyv viszont egészen más tészta. Leszedtem, nekiláttam, és egyáltalán nem bántam meg. Elcsépelt lenne azt mondani, hogy nagyon jó, pedig az. Gördülékeny, érdekfeszítő, alig tudtam letenni.

33.
Jodi Picoult: A nővérem huga

Kemény. A témaválasztás is, a sztori is, a vége is. Ami a legjobban tetszett, hogy az író a történetet egyes szám első személyben, a szereplőkön keresztül mesélte el. Hogyan látta a főszereplő Anna - akit szülei már sejtszinten úgy hozattak létre, hogy tökéletes donora lehessen leukémiás nővérének - a pert, amit ő maga indított annak érdekében, hogy végre saját maga rendelkezhessen a testéről, és hogyan látják mindezt a szülők, vagy éppen az ügyvéd, aki a tizenhárom éves kislány érdekeit képviseli a bíróságon. Kemény, ne mondjátok hogy nem szóltam előre.

2012.09.04. 11:45 taskaradio

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.