2009.07.05. 12:35 taskaradio
Szólj hozzá!
egy barátom sem képes leszállni rólam, és az új ööö izé srácról akivel pörgök mostanság.
kijöttünk vidékre, béke, bográcsozás, dögmeleg, és hozzá az a kellemes, semmivel össze nem hasonlítható hangulat, amikor érzed a szíveddel, hogy azért a dolgok mégiscsak jók, mert megvannak a barátaid, szeretnek és féltenek - emellett pedig folyamatosan azzal cikiznek, hogy bepasiztál (PEDIG NEM).
sosem értékeltem még ennyire őket. mellettem álltak a legnagyobb szarban, amikor nem csak a nyakamig ért, hanem elborított teljesen, és most is itt vannak, és szeretnek, és szeretem őket. szerencsés vagyok kurvára.
2009.07.04. 19:37 taskaradio
Szólj hozzá!
mostanában sokat találkozgatok valakivel, aki nem a pasim, ám a barátaim szerint - ha a találkozások számát tekintjük, logikusnak is tűnnek - lassan azt a szerepet tölti be az életemben.
szerinte - ellenben - csak elütöm vele az időt, amiben lássuk be, van igazság. mondjuk, ennél talán többről van szó. sajnos ismerem magam annyira, hogy tudjam, még nem vagyok képes a lovak közé csapni, és teljes valómmal beleugrani ebbe a "nem-is-tudom-minek-nevezzem" kapcsolatba. viszont kiszúrni sem akarok vele azzal, hogy lefoglalom az idejét, aztán ha jön valaki, aki durván megmozgat, lelépek. pedig már ezt is megjósolta. lehet, hogy egy kicsit ismer.
a sztori szépsége, hogy ő is össze-összefut lányokkal.
mindenki éli a saját életét, aztán kicsit éljük a közös életünket is. fura ügy.
