egy barátom sem képes leszállni rólam, és az új ööö izé srácról akivel pörgök mostanság.
kijöttünk vidékre, béke, bográcsozás, dögmeleg, és hozzá az a kellemes, semmivel össze nem hasonlítható hangulat, amikor érzed a szíveddel, hogy azért a dolgok mégiscsak jók, mert megvannak a barátaid, szeretnek és féltenek - emellett pedig folyamatosan azzal cikiznek, hogy bepasiztál (PEDIG NEM).
sosem értékeltem még ennyire őket. mellettem álltak a legnagyobb szarban, amikor nem csak a nyakamig ért, hanem elborított teljesen, és most is itt vannak, és szeretnek, és szeretem őket. szerencsés vagyok kurvára.
2009.07.04. 19:37 taskaradio
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
