amikor eldurran az agyam, egyre dühösebb és dühösebb vagyok, és persze ettől méginkább eldurran az agyam, és csak mondom, mondom, szidalmakat szórok az ég felé, nyikorgok, kiborulok... aztán jön az este, folyamatosan csörög a telefonom, hogy ezt hogy kell azt hogy kell, a vonal másik végén is világfájdalom, meg nyűgösség...
na ekkor kell lenyugodni. vagy isteni beavatkozás kell hozzá, mint a nagy epikus művekben, vagy valami óriási csoda - de meg kell történjen.
az én csodám most az, hogy lemegyünk vidékre a bandával, ahol majd vígan éljük a fiatal harmincasok relaxációs céllal megszervezett hétvégi napjait.
béke, póker, boldogság.
2008.10.17. 09:12 taskaradio
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
