hetek óta azon pörgök, hogy mikor bringázuk már. mikor kerekezünk ki a szigetre, mikor eszünk halászlét, mikor lesz végre pulóveres-napsütéses-cangázós idő. hát, most volt. egész délután kinn gurultunk, csalinkáztunk az Óbudai szigeten, felfedeztük a Ladik csárda remek halászléját, néztük a kajakosokat és közben azon tűnődtünk, hogy talán nekünk is a vizen kellene lennünk. a pasim tini korában kajakozott, én gimisként a Bodrogon bénáztam az egyes kajakban, és szidtam, mint a bokrot, amikor nem akar elindulni, csak körbe-körbe forgolódott. aztán amikor végre sikerült megtennem húsz métert, iszonyatosan büszke voltam magamra. de az már régen volt.
szóval csak feküdtünk a fűben, mint két tinédzser, élveztük hogy a szemünkbe világít a nap, mosolyogtunk a max. tíz éves, épphogy felnövekvőfélben lévő next generation bicajozási kultúráján: "vigyázzatok, mert jövööök"...:) visszafelé megálltunk a Daubnernél, aztán épphogy fel tudtunk mászni a hegyre. huuu, nagyon jó volt. minden hétvégén be kéne játszani.
2007.03.15. 17:59 taskaradio
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
