kicsit durva volt ez a reggel. fél7 körül arra ébredtem, hogy álmomban zokogva próbálom kikeresni azt a telefonszámot a telefonomból, amelyről rég elment nagymamám keresett. mióta meghalt, nem hallottam a hangját. pontosabban már előtte vagy két héttel, mert nem voltam otthon, amikor történt, pedig megtehettem volna... és most a bűntudat, vagy a fene se tudja mi okozta, de álmomban fölhívott, és úgy szólított hogy "kislányom", ahogy csak apám és ő, még apró gyermekkoromban, és hogy mi van velem mert semmit sem tud rólam. ami a legkeményebb, hogy megjegyeztem a telefonszámot, és ez egy valós szám. szóval kiborulás van.

2007.02.21. 08:02 taskaradio

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.