eljött az a pillanat is, amikor akasztották a hóhért. :)
egyáltalán nem hazai terepen, egyáltalán nem hazai körülmények között.
és élvezte.
jelentkezzen, aki merengézett már valaha. vagy aki salsára ringatta a csípőjét. bár az utolsó sorból - és elég félszegen -, de a magasba lendítem a kezem. :)) mert én igen. ma először, és ha a szimatom nem csal, nem utoljára..
persze: béna voltam, sokszor megakadtam, rosszul léptem, és csodálva néztem azokat, akiknek a vérük - vagy a rutin - diktálta a ritmust... de egy jó partnerrel a negatívumok csak sokadlagosak. amikor azt mondta, hogy nem én vagyok a "százból egy, aki tehetségtelen", akkor elégedett mosollyal nyugtáztam a kijelentést. és onnantól egyfolytában vigyorogtam.
egyáltalán nem hazai terepen, egyáltalán nem hazai körülmények között.
és élvezte.
jelentkezzen, aki merengézett már valaha. vagy aki salsára ringatta a csípőjét. bár az utolsó sorból - és elég félszegen -, de a magasba lendítem a kezem. :)) mert én igen. ma először, és ha a szimatom nem csal, nem utoljára..
persze: béna voltam, sokszor megakadtam, rosszul léptem, és csodálva néztem azokat, akiknek a vérük - vagy a rutin - diktálta a ritmust... de egy jó partnerrel a negatívumok csak sokadlagosak. amikor azt mondta, hogy nem én vagyok a "százból egy, aki tehetségtelen", akkor elégedett mosollyal nyugtáztam a kijelentést. és onnantól egyfolytában vigyorogtam.
2005.08.20. 00:27 taskaradio
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://taskaradio.blog.hu/api/trackback/id/tr825347548
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
