igen, olvastam is, sokat, majd ha a mostanit befejezem, tényleg nekiállok, és elkezdem az idei listát is, és nem hagyok ki semmit, még a telelős limonádékat sem, amiket elolvasva mindig megkérdezem magamtól, hogy "tényleg? ezt? és minek kellett? jó volt? ugye hogy nem?", aztán csak legyintek, utólag mégsem tehetek már semmit, hiszen eső után már nem kell a köpönyeg... szóval most nem is ezért ragadtam klaviatúrát.
a helyzet az, hogy bosszankodom. ruhapróbán (tagolom: ru-ha-pró-bán!) jártunk immáron másodszorra, de hétvégén meglesz a harmadik alkalom is. mindenhol űrlényként néznek rám, amikor kijelentem, hogy nem, nem akarok strasszokat, és nem, a habokat sem szeretném, kéremszépen, én csak egy normális, elegáns, nem királylányos ruhát szeretnék, ami jól is áll, és milliókba sem kerül. mert persze volt már rajtam olyan ami húúúúú meg hááááá, nade mégsem adhatok több százezret egy egyszerfelvevős kölcsönzős cuccért. mert megvenni persze nem akarom. totál fölösleges. még a Pasi szerint is.
amikor elkezdtük az őrületet, azt mondtam: á, a ruha, az nálam roppant gyors és egyszerű lesz, hiszen nem akarok semmi bonyolultat. aha. ahogy azt Móricka elképzeli.
négy hónap sincs már, és itt állok egy szál gatyában. izé, bugyiban. mert ruha az még nincs. de persze ez legyen a legnagyobb gondom.
2012.01.31. 17:01 taskaradio
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
