ez a december azert tartogatott meglepeteseket. raadasul az egyik nem vart volt, kozelrol erintett, aztan valahogy annyiban maradt. mindenki csinalja tovabb a dolgait, es probal a felszinen maradni - a viz ala bukason mar tul vagyunk.
masreszrol viszont boldogsag van, es beke. es mindentol fuggetlenul sohasem voltam ilyen boldog. az eskuvoszervezés is haladgat, szepen, lassan, kis leptekkel, vegulis meg van felevunk, nem rohanunk sehova.
ruham meg nincs, de majd szerzek, ha hazajottunk a telelesbol. a jegyesoktatasra is raerunk meg bejelentkezni... egyelore el sem hiszem az egeszet. pedig amugy olyan egyertelmu es magatol ertetodo - mashoz nem is kotnem az eletemet. olyan foku szeretetet kapok tole, amit korabban el sem tudtam kepzelni.
szoval hihetetlenul klassz most nekem, lehet irigykedni. :)
2011.12.27. 11:12 taskaradio
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.