szetjartam a labam. a talpam tropa, latnivalo latnivalo hatan, nem volt megallas. amikor beertunk a kis hableany melletti parkszerusegbe, es meglattam egy padot, azonnal lerogytam ra.

a Pasi persze "meg csak azt lefotozom" felkialtassal elsurrant a szelmalom fele. ahogy uldogeltem, atfutott a fejemen, milyen romantikus is ez a hely, de nem nagyon volt idom tovabb agyalni, mert hamar visszaert. leult mellem, es mosolygott, de nagyon. mint aki akar valamit. nem nagyon ertettem, mi van. es csak mosolygott tovabb. eszrevettem, hogy gyurkodi a taskam aljat. leneztem, es meglattam a kis piros dobozt. elallt a lelegzetem. raneztem, aztan megint a dobozra, aztan megint ra. es o nem szolt semmit, csak nezett, es renduletlenul mosolygott. ujra a dobozra neztem, ami egy gyonyoru gyurut rejtett... miutan leesett, mi is akar ez lenni, lanyos zavaromban csak annyit mondtam, hogy "mire varsz, dehat meg nem kerdeztel semmit." :))

hatalmas nyugalommal a szemeben vette a tenyerebe az arcomat. persze nekem a lelegzetem is elakadt, amikor feltette a kerdest. komolyan, mintha nem is lennenek szavak ilyenkor. aztan... total elolvadva igent mondtam.

persze a volegenyem kifejezessel azert meg meg kell baratkozzak. :D

2011.06.14. 17:39 taskaradio

5 komment

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.