nagyon mókázik velem a Kaporszakállú. csendben mosolyogva nézi, mit szólok a kártyákhoz a kezemben. nos, kedves Kaporszakállú, én olyan ember vagyok, aki értékeli a humorodat.

minden okkal történik. a jó és a rossz dolgok egyaránt. és vajon ki tudja, hogy amit most rossznak vagy éppen jónak látok, egy hét múlva, egy nap múlva, vagy akár egy perc múlva nem értékelődik-e át bennem. 

nincs semmi baj. úgy alakul az életem, ahogy alakítom. én felelek magamért, senki más. én döntöm el, hogy túlreagálom-e, lazára veszem-e, értékelem-e, megértem-e, elítélem-e. 

aki eddig a lelkedet simogatta, nyugodtan dönthet úgy, hogy nem akarja többé, hiszen az meg az ő élete. simogatják majd mások. vagy néha ápolgathatod te is, nincs abban semmi. senki nem érhet meg úgy, annyira, ahogy te önmagad. és tudod, hogy erős vagy, de még mennyire erős.

azt mondtad, biztonsági játékos vagy, hát tartsd is magad ehhez. ne gyengülj el egy pillanatra sem, ne hidd, hogy megbízhatsz valakiben csak azért, mert a pillanat azt súgja neked. nincs választásod. egyedül vagy, mérlegelned kell. nincs az a helyzet, amelyben megengedhetnéd magadnak az emberi gyengeséget. nincs az az ember, akiben megbízhatnál. nincs értelme olyan felületeket adni másoknak, amelyekbe belemárthatják a tőrüket. túl sokáig kell utána takarítanod magad körül. 

ha pedig már megtörtént, köszönd meg szépen a másiknak, hogy segített tisztán látni a helyzetet. köszönd meg, hogy felemelte a falakat maga körül. köszönd meg, hiszen ő csinálta okosan: még időben húzta fel a hidat, és vonult vissza a várába. köszönd meg, hogy azzal, hogy felismerte, mire van szüksége, azzal veled is felismertette, mire nincs szükséged. mindig attól jön a tanítás, akitől nem várod. mindig az terel rá a helyes útra, akiről sohasem gondolnád. 

átdobtak a palánkon. na és? ne sajnáld magad, hiszen SEMMI ÉRTELME. képzeld, az alatt a 60 év alatt, amíg kb. élni fogsz, még számtalanszor megtörténik majd. és te - a kezdeti sokk után - mindig emelt fővel állsz majd fel. tudod, hogy így lesz. ne érezd magad szarul. miért tennéd? csak jó történt veled. felismerted, mit és hol rontottál el, ha lesz legközelebb, ezek a hibák már a hibanaplóban lesznek, ahonnan többé nem kerülnek elő. muszáj hinned abban, hogy így lesz.

muszáj hinnem abban, hogy így lesz.

ha most esne, kiállnék a magas ég alá. csak állnék széttárt karokkal és hagynám, hogy leázzon rólam minden por és mocsok. 

2009.04.12. 19:30 taskaradio

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.