ahogy múlnak a napok egyre ( keresem a szót: szarabbul? fosabbul? rosszabbul? ) nehezebben viselem ezt a mizériát. pedig többek szerint ez még csak a kitérő eleje. legszivesebben fognám ezt a periódust, valahogy a végére ugranék, akárcsak a kurzorral egy kitörlendő mondat végére szoktak, és sose néznék vissza. biztosan ez is számít, hogy megéld és megtapasztad a dolgok keményebb részét is, de annyira szeretnék már túl lenni rajta. közben mindenki macerál, hogy még mindig, és hogy már két hete, és totál depiseket álmodok, hogy sosem fogok kimászni a lekvárból, és imádkozom, hogy legyen valami jó. valami jobb, mint ami most van, mert ez egy óriás katymasz. azt akarom hogy mondjuk egy év múlva legyen és olvasgassam vissza a blogom, örüljek hogy már rég túl vagyok rajta, és mosolyogjak azon, hogy mennyire kivoltam, és hogy mennyivel jobb most nekem.

2009.02.11. 19:33 taskaradio

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.