amikor eldurran az agyam, egyre dühösebb és dühösebb vagyok, és persze ettől méginkább eldurran az agyam, és csak mondom, mondom, szidalmakat szórok az ég felé, nyikorgok, kiborulok... aztán jön az este, folyamatosan csörög a telefonom, hogy ezt hogy kell azt hogy kell, a vonal másik végén is világfájdalom, meg nyűgösség...
na ekkor kell lenyugodni. vagy isteni beavatkozás kell hozzá, mint a nagy epikus művekben, vagy valami óriási csoda - de meg kell történjen.
az én csodám most az, hogy lemegyünk vidékre a bandával, ahol majd vígan éljük a fiatal harmincasok relaxációs céllal megszervezett hétvégi napjait.
béke, póker, boldogság.
2008.10.17. 09:12 taskaradio
Szólj hozzá!
ültök egy asztalnál, beszéltek dolgokról, amik semmiségek. ültök egy asztalnál, nem beszéltek ki nem mondott dolgokról. ültök egy asztalnál, beszéltek dolgokról, amik semmiségek, és közben tudjátok, hogy nem beszéltek ki nem mondott dolgokról. persze attól még ott vannak. kérdés, hogy az a jobb, hogy ha tényleg ott vannak, vagy jobb lenne ha nem lennének ott. választ adhatna rá néhány feles. mondjuk.
