az a baj, hogy tök rapszodikusan vezetek. néha feldobott vagyok, mert megy minden, mint a karikacsapás, aztán bezúzzák ököllel az arcom, hogy mégsem. ehhez képest az oktató azzal zaklat, hogy lassan már vizsgáznunk kéne. így, többes számban. szóval minden bizonnyal hamarosan sikerül először megbuknom forgalomban. wuhahaha.
amit nehéz asszimilálnom, az az, hogy a vezetésben nincsenek sablonok. mindig minden más, hiába jegyzem meg hogy az egyik utca végén stoptábla van, ha másnapra ki-leveszik, és csak nézek, mint a moziban. egyébként sem vagyok egy tehetség. erről ennyit.
a tegnapomat az sem dobta föl, hogy kirúgták az egyik kollégát, akivel jóban voltam. aki annyit melózott, hogy kilógott a bele, aki tíz projektet futtatott egyszerre, hogy meglegyen a kocsi meg a lakás meg minden.
na nem mintha sajnálnám. búslakodni biztosan nem lesz majd ideje, pikkpakk talál új munkát, persze tripla annyi lóvéért, mint amennyit itt szedett össze.
kollégák arcán döbbenet, egy-két ember el is pityeredett, jöhet a szülinapi bulinak indult búcsúparty, a búcsúfilm, meg a többi. hát ennyi. valakinek nem tetszik a képed, és egy kamuindokkal kitessékelnek. snitt.
2007.09.19. 10:46 taskaradio
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
