minden évben van egy nap, amikortól nekem már tavasz van. hiába esik utána a hó, hiába fagy, attól a naptól kezdve a tavasz bűvöletében élek. kicsit meg is őrülök tőle. olyan, mintha belülről szétfeszítene valami, új dolgokat akarok csinálni, új embereket ismerni, a változni és változtatni akarás hangjai tavasszal mindig hangosabbak. persze a napsütés is rádob egy lapáttal.

és most egy kicsit másról, amit szintén ez a délelőtt ihletett. nem tudom, ki hogy van vele, de attól, hogy azt mondják: "aranyos vagy" feláll a hátamon a szőr. talán rossz tapasztalataim vannak, de általában rosszul vagyok ettől a megjegyzéstől. legyek inkább jófej, vagy dög, legyek izgalmas, legyek köcsög, legyek bármi más, de az aranyos jelzőt azt ne. azt valaki másnak. aki valóban "csak" aranyos. ugyanis az aranyos ugyanaz mint a szürke, csak pepitában. nekem.

2007.03.13. 11:35 taskaradio

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.