számolni fogom, naponta hányszor csöng a telefonom, és azt is, hogy hányszor csöng úgy, hogy nem veszem föl. van egy "rajongóm" akit képtelenség lerázni, mert nem ért a  szóból, és sajnos nem vagyok vele annyira köcsög, mint amennyire szeretnék lehetnék. egyetemi éveim maradványa, és már gyűjtöm az energiákat, hogy egyszer úgy kerüljek a vonal innenső végére, hogy azt mondom: nem, nem klassz hogy felhívtál, semmi közünk egymáshoz és szerencsére soha nem is volt; és nem, nem érek rá holnap, nem, a jövő héten sem, és egyáltalán: menj a fenébe, pajtás!

2005.11.28. 23:35 taskaradio

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.