még csipás szemekkel álltam a könyvespolc előtt, és nézegettem, mi a kínálat, illetve hogy létezik-e ebben a kínálatban bármi, amit még nem olvastam...
jó, akkor olyan, amit még csak kétszer.
jó, akkor olyan, aminek már nem emlékszem olyan jól a sztorijára.
kilátástalan egy helyzet volt, így maradtam a jó öreg Douglas Adams-nél. csalódás nem érhet, a poénokon meg már előre röhögök. a buszon. a villamoson. a megállókban. bárhol.
hihetetlen, mekkora para ez a betűhiány. zsetta ide vagy oda, asszem felnézek a bookline-ra. mert ez így nem mehet tovább. :)
2007.10.26. 13:21 taskaradio
Szólj hozzá!
2007.10.25. 11:14 taskaradio
Szólj hozzá!
kiváló az egyensúlyérzékem, de sajnos nem kiválóbb, neadjisten legkiválóbb. határvonalakon álldogálok féllábon, nem egyszerű, nekem elhihetitek. a munka és a magánélet között még csak-csak ellavírozgatok (mert ugye kiváló, vagy mi a fakk); de az elvárások, amelyek másoktól és magamtól jönnek, egyre nagyobb kihívásokat tartogatnak a számomra. magyarán a belem is kilóg abbéli igyekezetemben, hogy minden megoldandó feladattá avanzsált elvárás mellé kispipát tegyek.
