idén nyáron nem voltunk klasszikus európás-felfedezős nyaraláson. a márciusi London az nem számít. szóval ez nem idei kép, de attól még belémülteti a feelin't.
2007.09.02. 20:30 taskaradio
Szólj hozzá!
az mondjuk fura, hogy emlékszem erre a Timót gyerekre, kristálytisztán előttem van az arca még a régi EV-s időkből (?) talán, amikor friss felsőoktatási tanoncként úgy zsonglőrködtem a szabadidőmmel és az élettel, ahogy akartam. emlékszem, hogy intelligensnek tűnt, és arra is, hogy akkoriban kicsit harsány volt. de arra egyáltalán nem, hogy mit csinált, mit tanult, mit akart kezdeni az életével. felületes ismeretség utca, nyilvánvalóan.
és most néha olvasom a blogját (mert blogja gyakorlatilag mindenkinek van, nem is értem, komolyan), és egyszerűen nem tudom összeegyeztetni az olvasottakat az emlékeimmel. mintha ismerném, de persze nem. teljesen más ember. ez persze nem negatív, az emberek változnak, fejlődnek, tolják a szekerüket, és közben járatlan utakra tévednek, olyan emberekkel találkoznak és olyan szituációkkal találják szembe magukat, amik hatással vannak rájuk, amiktől idomulnak, csiszolódnak, változnak. olyanná, amilyennek olvasod őket.
2007.08.30. 10:59 taskaradio
Szólj hozzá!
kinn persze necces, de bentről szeretem ezt az álmosító, borongós és esős időjárást. nagyon. főleg hétvégén, amikor belealhatok a vég nélküli dvdzésbe. vagy bekucorodhatok a pasim mellé, aminek a legvége általában megint alvás lesz...:)
úgyhogy jó lenne, ha hétvégén is ilyen idő lenne.
vagy lehet napos, 25 fokos, bicajozós. és akkor végre rá tudnám venni magam, hogy levigyem a szervízbe a bringámat, és kicseréltessem a belsőt amit már vagy másfél hónapja kidurrantottam, de nem volt még energiám eltolni a cangát a Kolosyra. lusta dög vagyok.
eheh. időjárásos poszt. elvétve ilyen is akad.
2007.08.30. 10:39 taskaradio
Szólj hozzá!
Álmunkban is történhetnek velünk szokatlan, valószínűtlen, sőt a fizika törvényeivel vagy más „valóságos” ismeretekkel ellentétes dolgok, melyeket, ha valóban megtörténnének, csodáknak kellene minősítenünk.
Magát a csodát, konkrét megvalósulását tekintve a sokféleség
jellemzi, a hirtelen gyógyulástól kezdve a halott feltámadásán át a
reménytelen helyzetből való megmenekülésig. Egyes dolgok, események
csodaként való felfogásának az ember gondolkodásában nemcsak igénye,
hanem valószínűleg természetes szerepe is van, a puszta ésszerűség az
emberek egy jelentős része számára nem jelent kielégítő
világmagyarázatot... Az emberekre jellemző, hogy várnak, számítanak arra, hogy hétköznapi
életük során csodák történjenek velük. Littlewood törvénye szerint az
emberek legalább havi egy csodára, meg nem magyarázható, fel nem
fogható eseményre számítanak hétköznapjaikban."
Wikipedia
akkor most kérek egy csodát. nem kell színes csomagolás, semmi sallangra nincs szükségem.
és köszi.
